Tartósan mások társasága nélkül lenni, az olyan, mintha megszűnnénk létezni. Ami ebben fura, hogy ezt megélhetjük akár hús-vér emberek közvetlen közelében is.Mint az Utazók c. filmben a főszereplő, aki egy távoli bolygóra repülő űrhajón a hibernációból egyedül felébredve marad magára ötezer lefagyasztott másik ember „társaságában”, akik – nem meglepő módon – következetesen nem reagálnak rá. […]
Kategória: kapcsolat
A. fészkelődik a széken. Először jön hozzám coachingra, bizonyára izgul, mint mindenki, de hogy a kabátját, ami valahogy olyan furán illeszkedik a hátára, azt sem akarja levenni, az meglep. Azt mondja, neki ez most így biztonságos. Nálam első a biztonság, így hagyom. Amennyire a testtartása és a fennhagyott kabát azt üzeni, hogy bármely pillanatban kész
Gábor 14 éves kora óta élt nagyapjával, és utálta ezt a helyzetet. Dezső papa olyan más volt. Olyan öreg. Papa már hajnalban tornázott (hétvégén is), egy hatalmas textilzsebkendőbe trombitált, folyton a régi időkről mesélt, hogy hogy csapta a szelet a nagymamának (ezeket a sztorikat rengeteg öreges kifejezéssel tűzdelte), szerette a ruháit élére hajtogatni (az ingek
…az mosogat, aki akar. Miután a szüleimtől elköltöztem, egy évig éltem egyedül legénylakásomban, cipelve hátamon az önálló élet terheit is. Anyám jóslata, hogy nem fogok tudni magamról gondoskodni (hiszen családi körben nem jeleskedtem a háztartás fenntartásának egyik területén sem), megdőlni látszott, kiderült, hogy mégis életképes vagyok. De tény: pontos térkép rajzolódott ki arról, hogy az
Vonaton mindig olyan kupét keresek, amiben kevés ember, vagy senki nem ül. Szeretek magam lenni, szeretem, ahogy a vonat és a táj zakatolása kikapcsol, és az idő megáll. A vonatom a Nyugatiból indul, éppen onnan, ahová egy idegen országól menekülök százai érkeznek nap mint nap – és ez így is felkavaró érzés, hogy a pályaudvar