Heló! Ez vagyok én, Dóri. A hétköznapokban. Senki nem veszi észre, hogy nyolc kezem van. Egyikben egy vajazó kés, másikkal a holnapi prezit írom a melóba, a harmadikban popsitörlő, a negyedikben tanszerek, az ötödikkel épp a férjem karját cirógatom, a hatodikkal hajat szárítok, a hetedikkel az üzenőt lapozgatom, míg a nyolcadik épp rohadtul fáj… Nem panasz, csak mondom. De itt a rólam készült képen te is csak kettőt látsz. Szóval menő vagyok, ennyi. Mert ez vagyok én, a hétköznapokban.
De aztán tavasszal – emlékszel – bezárt a suli meg az ovi…